http://darkfanfictionhu.tumblr.com/
Szerzője: Anett és Zs.
Azonnal kiszúrtam a barátaimat a zsúfolt helységben. Az este előrehaladtával a buli kezdett egyre jobban beindulni, a házban szinte már csak részeg tinédzsereket lehetett látni. Ekkor vettem észre, hogy egy meglehetősen vonzó srác tűnt fel a konyhaajtóban. Ragyogó arccal mosolygott, miközben szikrázó barna szemeivel engem nézett. Félénken elmosolyodtam, ahogy elindult felém. De kicsit elszomorodtam, amikor hirtelen megállt, tekintetét egy pontra szegezve a vállam fölött. Megfordultam, hogy kiderítsem, mit néz ilyen figyelmesen. Egy magas srác sötét, göndör hajjal dühösen szegezte rá a tekintetét. Először nem ismertem fel, de aztán eszembe jutott az a rémisztő történet, amit az egyik barátom mesélt róla. Egyszer annyira kijött a sodrából, hogy majdnem halálra vert egy srácot. Erőszakos ember hírében állt, nem csoda, hogy az én barnaszemű kiszemeltem rögtön meghátrált. Egyenesen visszaindult a konyhába anélkül, hogy akárcsak rám pillantott volna.
A torkomban dobogott a szívem, a szám kiszáradt. Lefagytam, ahogy a megfélemlítő magasságú férfi felém magasodott. Idegesen mértem végig, miközben kicsit szorosabb markoltam a poharamat. A farmer tökéletesen állt az rajta, felsőtestét fehér póló takarta. Még nem álltam rá készen, hogy belenézzek abba sötét tekintetbe, ami jól tudtam, hogy az arcomon pihent.
- Táncolj velem! – szólalt meg rekedtes hangon.
Időm sem volt tiltakozni mielőtt arrébb húzott volna. Elejtettem a poharamat és annak egész. tartalma a padlón kötött ki. Éreztem, ahogy egy hatalmas kéz a derekamnál fogva erőszakosan a testéhez fordít. A kezem a mellkasára tettem, hogy ne tudjon magához húzni. Nem tudtam, hogy reagáljak a durva mozdulataira. Azelőtt senki nem bánt így velem. Az egyelőre még névtelen férfi a nyaka köré kulcsolta a kezeimet. Bátran felnéztem rá, ám megdöbbentem, amikor megláttam a rám bámuló szikrázó számpárt. Szinte áttetszően zöld szempár, sötét pillákkal keretezve. De hamar leráztam magamról a testemen végig futó libabőrt, és visszatértem a valóságba. Óvatosabban néztem rá, mikor az ajkán egy önelégült mosoly jelent meg.
- Hogy hívnak, szépségem?
- B-Bo – dadogtam.
Csak mosolygott majd a fülemhez hajolt.
- Harry vagyok – suttogta sóvárogva.
Mielőtt visszahúzódott volna, az ajkait egy ponthoz nyomta pontosan a fülem alatt. Remegve hunytam le a szemeimet, miközben szorosabban belekapaszkodtam a nyakába. Elakadt a lélegzetem, mikor a csípőjét az enyémhez nyomta. Mély kuncogás vibrált a mellkasában, láthatóan élvezte az reakciót, amit ő váltott ki belőlem. Sosem tapasztaltam még ilyesmit előtte, ez nyilvánvalóan látszott is.
- Tetszel nekem – vigyorgott. – Olyan… ártatlan vagy.
A sötét pillantása a mellkasomra tévedt, és kihasználva a magasságát, merengve végig nézett rajtam. Levettem a kezeimet a tarkójáról. Erős késztetést éreztem, hogy felpofozzam, de visszafogtam magam, mivel még mindig tartottam tőle. Már emeltem a kezemet, hogy ellökjem magamtól, amikor elkapta a csuklómat.
- Nem, nem – mondta rekedten.
Le engedte az oldalamhoz a karomat. Megugrattam, ahogy a meleg érintése végigfutott a hátamon. Hosszú ujjait a farzsebembe csúsztatta és hamar rájöttem, hogy a mobilom keresi. A keze hosszasan elidőzött, így nyilvánvaló volt, hogy nem ez volt a telefon érdekelte. Megmarkolta fenekem mielőtt kivette volna a zsebemből az érdeklődésének valódi tárgyát. A szétnyílt ajkaim között akaratlanul is kiszökött nyöszörgésem elégedett vigyort csalt az arcára.
Némán álltam, amíg Harry bepötyögte a számát. Másodpercekkel később egy csipogó hang hallatszódott és rájöttem, hogy egy sms-t küldött magának. Megszerezte a számom. Mi a franc folyik itt? Öt perce sem voltam egyedül és máris egy sráccal voltam, akinek kétségkívül csak egy dolog járt az eszébe. Forró levegő csiklandozta a nyakamat, mikor visszarakta a
telefonomat az eredeti helyére. Elfogyott a levegőm, mikor Harry a testét az enyémhez nyomta. Megdöbbentett a torkából előtörő mély nyögés, hogy ennyire élvezte, ahogy a mellkasom erősen az izmos törzséhez nyomult.
- Hagyd abba!- kérleltem elgyengülve.
Éreztem, ahogy a mellkasa remeg miközben nevetett. Telt ajkai ismét a fülemhez hajoltak.
- Azt nem hiszem, bébi. Inkább szórakozni fogunk egy kicsit.
Kirázott a hideg a szavai hallatán. Harry megrémített, de ezúttal a saját félelmem okozta a kitörésemet. Enyhén elhúzódott mielőtt a kezem az arcán csattant. A dühödt arckifejezéséből ítélve láthatóan váratlanul érte a kirohanásom. A bal arcán az ütésem helyén rózsaszín folt jelent meg még azelőtt, hogy erőszakosan megragadta volna a karomat
- Már látom, hogy te kihívás leszel – mondta szinte morogva. – Ez tetszik – vigyorgott.
Lehajtotta a fejét arrébb tolva az enyémet, majd éreztem, ahogy az ajkait a nyakamhoz nyomja. Göndör haja az arcomat csiklandozta. Vonakodva elengedte az egyik karomat, hogy a tarkómat foghassa, meggátolva ezzel, hogy elmeneküljek. Amint megéreztem durva szívását a szabad kezemet azonnal tiltakozóan a mellkasára tettem és próbáltam eltolni magamtól.
- Harry! – könyörögtem.
Megmarkoltam a pólóját. A éles fájdalom erősödött, mikor fogai súrolták a bőrt. Ziháltan felnevetett, mielőtt továbbfolytatta volna, én pedig reménytelenül küzdöttem a szorítása ellen. Az érzés némileg enyhült, amikor a puha ajkaival folytatta. Ezt a kis kényeztetést viszont nem sokáig engedte, és a fogaival vadul a nyakamba kapott. Csak ziháltam, amikor végignyalt az újonnan érzékeny felületen, majd néhány csókkal halmozta el azt. Kicsit szuszogott a nedves harapás fölött, amely hatására végig futott a hideg a belsőmben.
Harry elégedetten vigyorogva lépett vissza miközben én kirántottam a karomat a hatalmas kezéből. Felszisszentem, amikor az ujjaimmal megérintettem a sérült pontot. Rémülten nyöszörögtem, ahogy közelebb jött hozzám.
- Most már az enyém vagy – mondta csendesen.
![Last moments [Louis Tomlinson fanfiction] ~ Befejezett.](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioLDVkJo7yJap32WqysoaFRLdgTfZA219UKb0KUaZppOtXlYsT6_6qwJsnGRRozYlTPrL-hV0kGE2oKkD_vKTqr8Q9Hz_NuWP6JBtS5L6TVBj1wDRK44ms3kDG-fB1ccwpxW3zufuWhPc/s1600/Last+Moments+IV.jpg)
